Bernáth Aurél
Galéria

Péreli Zsuzsa iparművész

Budapesten született. Muvészeti tanulmányait az Iparmuvészeti Fôiskolán 1969-1974 között végezte. Tahiban él és dolgozik.

A magyar szakmai klisé szerint a gobelin szinonímája Péreli Zsuzsa. Viszont Péreli szinonímája nem - nemcsak - a gobelin, hiszen dolgozik ő más technikával is, s biztos, hogy más műfajban ugyancsak jeleset alkotott volna - vagy fog - ha akarja. A gobelin a legnemesebb képzőművészeti műfajok egyike, szaktudást, kultúrát, különleges érzékenységet, szaporátlan, kolostori munkát követel. Ezért van, hogy a gobelin - ezt jó értelemben mondom - valamilyen templomi áhitatot kelt, hódolatot követel és szerez művészének. Csak megjegyzem, hogy Péreli maga szövi meg gobelinjeit, tehát direkt dolgozik.

Munkásságának kezdete a Concept Art virágkorára esett. A koncept nyilván "feküdt" Pérelinek, s noha nem lett ennek az iránynak követôje, érződik, hogy ezen az iskolán keresztülment. Az ő gobelinelőadásának az addigi maestoso helyett váratlanul, sőt megbotránkoztatóan a scherzando lett az előjele. Archaizál, de nemcsak a régmúltban, a XVI. századi klasszikus gobelin korában keresgél, hanem a XIX-ben is. Sőt, előképe a századforduló, de még a századelő is. Világát nagyjában a szecesszió alapozta meg.

Péreli leleménye - jóval a nosztalgiahullám magyarországi föltörése előtt - a fotográfiák szövése. Alapja: kispolgári vagy parasztszoba falán függô barna fénykép. A talált - azaz fölkutatott - fotográfiát aztán táblakép nagyságúra többszörözve gobelinbe szövi. Az ő titka, hogy mintájából mit hagy meg egy az egyben, mikor hangsúlyoz, mikor mennyit tódít. A fotó annyi neki, mint a klasszikus festőnek a modell, a szürrealistának az álom. Már a parasztszobában is izgatták Pérelit a szentképek, utóbb fölfedezte magának az ikon világát is. Az ikont a középkorban lénynek, eleven lénynek tartották. Péreli átírásában is életben maradt. Imitálja a pravoszláv ikontechnikát, sima arcképfestést szövéssel, a képmást övező, de szabadon hagyó arany- vagy ezüstlemezt ezerféle eljárású pompás varrással, rátéttel, gyönggyel. Mégis vigyázzunk: élesnyelvű gobelinszövőnk némileg megzavarhatja áhitatunkat.

Részlet Frank János 1990. február 4-én a Szentendrei Képtárban elhangzott kiállítás megnyitójából.